„Barangolás a Belső-Cserhát és a Karancs völgy településein”TOP-5.3.1-16-NG1-2017-00005

A projektmegvalósítás tapasztalatainak bemutatása

1.     A RPOJEKT FŐBB ADATAI

Projektazonosító: TOP-5.3.1-16-NG1-2017-00005

Megítélt támogatás: 69.225.000 Ft

Konzorciumvezető: Sóshartyán Község Önkormányzata

Konzorciumi partner települések: Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Hollókő, Kisbárkány, Kishartyán, Kutasó, Lucfalva, Márkháza, Mátraszőlős, Mátraverebély, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Sámsonháza

Megvalósított rendezvények száma: 147 db

A projekt megvalósításának időtartama: 2018.10.01. – 2022.11.15.

2.     A KÖZÖSSÉGEJLESZTÉS ALAPJAI

A helyi közösségek fejlesztése elsősorban települések, településrészek, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését, a közösségi szerepvállalás erősödését jelenti.

A beavatkozások eredményeként fejlődik a közösség tagjainak egymás iránti felelősségtudata, a helyi civil társadalom megerősödése segíti a helyi közösségi konfliktusok megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, erősödik a civil aktivitás, kialakulnak, illetve megerősödnek a szükséges kompetenciák, az önkéntesség, a helyi identitás, valamint a településhez, településrészekhez, térséghez való kötődés. A beavatkozás következtében a meglévő (humán) erőforrások felszínre kerülnek, az együttműködések következtében ezen erőforrások aktivizálódnak és minőségi változást hoznak a település, települési közösségek életében. A résztvevő önkormányzatok ezen célok elérése érdekében valósították meg sikeresen a pályázatot. 

3.     A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSBAN MEGHATÁROZOTT TEVÉKENYSÉGEK

A TOP-5.3.1 felhívás keretében tervezett legfontosabb tevékenység a közösségfejlesztési folyamatok kezdeményezése és megvalósítása volt. A projektben először – a közösségek részvételével – megtörtént a felmérés és a tervezés, melynek eredményeképpen kialakult a helyi cselekvési terv.  A helyi cselekvési terv célja volt, hogy meghatározza a projekt további tevékenységeinek tematikáját, amely a települési vagy térségi identitás egy vagy több érték mentén szerveződik (pl.: történelmi, kulturális vagy természeti értékek, társadalmi együttélés, összetartozás, fenntarthatóság, új-gazdaság stb.). A megvalósító településeken működő közművelődési, könyvtári intézmények, közösségi színterek, közösségfejlesztésben résztvevő aktív lakosok részvételével megtörtént a települések közösségi tevékenységeinek történeti feltárása is. A helyi cselekvési tervben számos olyan program jelent meg, mely a helyi, térségi lakosság identitásának erősítését szolgálta, úgy mint közösségi akciók, részvételi fórumok, civil fórumok, kulturális és gyermekprogramok. Ezeken túl közbiztonsági/bűnmegelőzési programok is megvalósultak, melyek a javarészt kis lélekszámú településeken hozzájárultak a tudatosságnöveléshez, a helyi közösségek biztonságérzetének javításához, az önvédelmi képességek növeléséhez, valamint az áldozattá válás elkerüléséhez. A másik fontos elem a közlekedésbiztonsági programsorozat volt, mely a biztonságos közlekedés szabályait ölelte fel, sok esetben a legkisebbek számára is elérhető szemléletformáló programokkal, hiszen a közlekedésbiztonság alapjait már gyermekkorban érdemes letenni. A résztvevő településeken tájékoztató információs pontok is működtek a hatékony tájékoztatás érdekében, hogy az elérhető programok, rendezvények a lehető legtöbb lakoshoz eljussanak, illetve ennek erősítésére információs kampány is zajlott a projekt megvalósítása alatt. A projektben két alkalommal került megszervezésre szakmai tanulmányút, melyek célja az volt, hogy a megismert jó gyakorlatokat, tapasztalatokat javukra tudják a jövőben fordítani annak érdekében, hogy a helyi közösségeket jobban össze tudják kovácsolni. Nagy segítség volt a településeknek, hogy a tervezett rendezvények megfelelő lebonyolításához szükséges eszközöket (pl. padok, asztalok) szintén meg tudták vásárolni a projekt által. A megvalósítás alatt mintegy 18 fő szerzett 120 órás közösségfejlesztő bizonyítványt, hogy a közösségfejlesztés alapjait elsajátítsa, sikeresen alkalmazza. Ezen túl 6 és 60 órás képzések is megvalósultak a Cselekvő közösségek programjainak részeként.

A projekt középpontjában minden esetben a közösségek igényei, szükségletei álltak, az adott településeken, térségben élő lakosok minél szélesebb körben történő elérése mellett. A közösségfejlesztő folyamatokban természetesen aktívan részt vettek a helyi civil szervezetek, közművelődési intézmények, közösségfejlesztő szakemberek is, együttműködve a projektet megvalósító önkormányzatokkal, településvezetőkkel.

4.     TAPASZTALATOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A projekt megvalósításának tapasztalatai összességében pozitívak, a közösségfejlesztő folyamatok a vártaknak megfelelően fejlődtek, illetve a helyi lakosok visszajelzései szerint is számos olyan új programmal, élménnyel gyarapodtak, mely a szülőföldhöz, lakóhelyhez való kötödésüket, identitásukat erősítette. Alapvető probléma volt – és befolyással volt a projektben elvárt és vállalt létszám adatok teljesítésére – a megvalósítás időszaka alatt kialakult COVID világjárvány, mely a lakosok minél szélesebb körben történő elérését negatívan befolyásolta, hiszen számos központi korlátozás is történt, majd később a zárt térben lévő rendezvények esetében is sok esetben azzal küzdöttünk, hogy a fertőzésveszély miatt kevesen mertek nagy létszámú közösségben tartózkodni, és hiába volt megfelelő egy adott program például időseknek, nem jöttek el. A projekt ettől függetlenül a célját elérte, és remélhetőleg minden résztvevő megvalósító sikeresen tudja az általa szerzett tudást és tapasztalatokat hasznosítani a jövőben helyi közösségei építéséhez.  

Tanulmány tapasztalatokról.pdf

Download PDF • 531KB